Cikkek

Válás közös megegyezéssel: mi kell hozzá, és hogyan zajlik?

Nagy Yvette — mediátor és coach ·

A bíróság a házasságot a megromlás okainak vizsgálata nélkül bontja fel, ha azt a felek végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik, és a járulékos kérdésekben — szülői felügyelet, kapcsolattartás, gyermektartás, a közös lakás használata, igény esetén házastársi tartás — kötött egyezségüket a bíróság jóváhagyta. Vagyonmegosztásról a törvény szerint nem kötelező megegyezni a bontáshoz. Ha egy-két kérdésen áll az egész, arra való a válási mediáció: a nyitott pontokat 2–6 ülésben, általában 4–8 hét alatt rendezitek, és a kész megállapodás közösen benyújtott egyezségként kerül a bíróság elé.

Mit jelent a válás közös megegyezéssel?

A házasságot Magyarországon minden esetben a bíróság bontja fel — közös megegyezésnél azonban a Ptk. 4:21. § szerint a megromlás okait nem vizsgálja: a bontás alapja a felek végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes, közös kérelme. A megromlás okairól nincs bizonyítási eljárás és nincs tanúztatás; azt sem kell a bíróság előtt kiteregetni, mi történt a házasságban.

A „közös megegyezés” ezért többet kíván annál, hogy mindketten válni akartok. A törvény a bontást ahhoz köti, hogy a járulékos kérdésekben megegyeztetek, és a perbeli egyezségeteket a bíróság jóváhagyta — enélkül az eljárás tényállásos bontóperré válik, ahol a bíróság a megromlás okait is vizsgálja.

Miben kell megegyeznünk a közös megegyezéses váláshoz?

A megegyezés kötelező köre a törvényben rögzített: a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása (a köznyelvben: gyermekelhelyezés), a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata, valamint — ha bármelyik fél igényli — a házastársi tartás.

Egy könnyítést a törvény is ad: ha közös szülői felügyeletben állapodtok meg, a kapcsolattartásról nem kell megegyeznetek — a gyermek lakóhelyét viszont ilyenkor is meg kell határoznotok.

A vagyonmegosztás nincs a feltételek között: a házasság enélkül is felbontható, a vagyoni kérdések később, külön is rendezhetők. A gyakorlatban mégis érdemes a válással együtt lezárni, mert a nyitva hagyott vagyoni vita a válás után is konfliktusforrás marad — mediációban a vagyonmegosztás ugyanúgy rendezhető, mint a szülői kérdések.

Mi van, ha egy-két kérdésben elakadtunk?

A tipikus elakadás így néz ki: a válás eldőlt, a kérdések többsége rendben van, de a lakáshasználat vagy a tartásdíj hónapok óta nem mozdul. Ilyenkor két út marad. Az egyik a tényállásos bontóper: ott a bíróság a megromlás okait is vizsgálja, és a vitás kérdésekben ő dönt helyettetek — egy peres eljárás jellemzően 500.000–2.000.000 Ft és 1–3 év. A másik: a nyitott pontokat peren kívül rendezitek — erre való a válási mediáció —, és az út közös megegyezéses marad.

Hogyan illeszkedik a válási mediáció a folyamatba?

A válási mediáció a még vitás kérdésekben segít megállapodásra jutni. A folyamat 2–6 ülésből áll, ülésenként 1,5–2 óra, és általában 4–8 hét alatt lezárul; a szülői és a vagyoni kérdéseket egyenként veszitek végig, semleges közvetítőként vezetem a folyamatot — nem döntök helyettetek és nem adok tanácsot; a megállapodást ti magatok alakítjátok ki. A menetről és az esettípusokról a válási mediáció oldalon írok.

A mediációs megállapodás írásba foglalt, jogilag kötelező érvényű szerződés. Válásnál a bíróság a közösen benyújtott egyezséget hagyja jóvá — a jóváhagyott egyezségnek ugyanolyan hatálya van, mint az ítéletnek, és végrehajtható. A tárgyaláson így a bíróság a kész egyezséget vizsgálja és hagyja jóvá; a vitás kérdések addigra rendezve vannak.

A mediáció költsége a peres költségek töredéke; a piaci díjsávokról és a teljes költség kiszámításáról külön cikkben írok: mennyibe kerül a mediáció.

Kell-e ügyvéd a közös megegyezéses váláshoz?

A bontóper a járásbíróság hatáskörébe tartozik, ahol a jogi képviselet nem kötelező — a keresetlevelet és a közös egyezséget a felek maguk is benyújthatják. A bontóper illetéke 30.000 Ft.

A mediátor és az ügyvéd szerepe nem keveredik: a mediátor semleges közvetítő, nem képvisel egyik felet sem, és jogi tanácsot sem ad. Összetettebb vagyoni helyzetnél az ügyvéd bevonása a mediáció mellett is működik: a kész megállapodást a benyújtás előtt jogásszal ellenőriztethetitek.

Mikor nem járható a közös megegyezéses út?

A törvény befolyásmentes megegyezést kíván, és ez a feltétel bántalmazó kapcsolati dinamikában nem teljesül — ilyen helyzetben nem is mediálok: a mediáció feltétele, hogy a felek egyenrangú félként tárgyaljanak. Ilyenkor először a biztonságot kell rendezni: az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT, 06-80-20-55-20) ingyenes, és éjjel-nappal hívható.

Ha a megegyezés valamelyik kérdésben végleg nem jön létre, a tényállásos bontóper a járható út. A sorrend viszont adott: a mediáció önkéntes, és 4–8 hét alatt kiderül, működik-e — a peres út utána is nyitva marad. Ha bizonytalanok vagytok, a mediáció vagy per? teszt megmutatja, melyik út illik a helyzetetekhez.

A következő lépés egy díjmentes, 20 perces konzultáció. Ezen felmérjük, mely kérdések nyitottak még köztetek, és megmondom, mediációval rendezhetők-e — a várható ülésszámot és a teljes költséget is ott beszéljük át. Írj az [email protected] címre, és egyeztetünk egy időpontot.

20 perces bevezető beszélgetés

„A változás nem azzal kezdődik, hogy minden megoldódik — hanem azzal, hogy végre kimondod, mi nem működik."

A következő lépés egy beszélgetés.

Nagy Yvette — mediátor és coach